A Zsigmond király alapította ferences kolostor bedőlt kriptaboltozata alól előkerült szobortöredékek közt feltártunk két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzolt. Az alkotások részét képezték annak a díszes márványoltárnak, amely a 15-16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Művészi megmunkálásának kiemelkedő színvonala egyértelműen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442–1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének alkotása.
A leleteket bemutató sajtótájékoztatón Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes megújításáért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program keretében azt vállaltuk, hogy a várat és történelmi környezetét a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztetjük, helyreállítjuk építészeti és kultúrtörténeti emlékeit, de az értékteremtés mellett kiemelt figyelmet fordítunk az értékmentésre, a múlt emlékeinek feltárására is. A kormánybiztos elmondta, hogy az ásatások befejezése után a Visegrádon feltárt leletanyagot láthatja majd a közönség.
Vitályos Eszter kormányszóvivő, a térség országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy Visegrád nemcsak a magyar és európai történelem fontos része, hanem a közép-európai együttműködés szimbolikus helyszíne is. Bár a történelmi épületegyüttes, az ország harmadik legismertebb vára vonzó turisztikai célpont, de a jelenlegi, leromlott állapotában szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak. Az épített örökség megőrzése a magyar állam fontos feladata, ez a feltárás pedig bizonyítja, hogy milyen rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik a Pilis–Dunakanyar – emelte ki Vitályos Eszter.
Eőry Dénes visegrádi polgármester arra emlékeztetett, hogy a magyarok számára fontosak és értékesek a nemzeti hagyományok, a történelem, az épített és szellemi örökség, melyet óvni és védeni kell, továbbadni a következő generációnak és büszkén megmutatni a nagyvilágnak.
"Most a perc-emberkék dáridója tart, de építésre készen a kövünk" – idézte Ady Endrét Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatója, aki szerint egy múzeumból jobb emberként jövünk ki, egy magyar múzeumból pedig jobb magyarként. „1100 esztendeje vigyázunk a strázsán, védjük és gazdagítjuk Európát, 20 éve az Európai Unió hozzáadott értékeiként ugyanezt tesszük" - fogalmazott.
A szenzációnak számító leleteket az ásatásokat vezető Buzás Gergely régész, a Mátyás Király Múzeum igazgatója mutatta be, kiemelve jelentőségüket, hiszen hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon.
A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítjuk.