A Szent István-terem története


2020. július

A Budavári Palota Szent István-terme a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő jelentőségű teljesítménye volt.

A Hauszmann Alajos, Thék Endre és Zsolnay Vilmos nevével fémjelzett reprezentatív helyiség, amely a háborús pusztítások miatt teljesen megsemmisült, a Nemzeti Hauszmann Program keretében születik újjá, jövő augusztusban pedig megnyílik a látogatók előtt. A legendás terem történetébe az Újságmúzeum érdekes cikke nyújt betekintést.

Az egykori Szent István-terem - A FSZEK Budapest Gyűjtemény engedélyével
Az egykori Szent István-terem - A FSZEK Budapest Gyűjtemény engedélyével

1897 októberében az alábbi rövid közlemény jelent meg a lapokban: „Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be.”

Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt, elkészülhet az a pompás terem, amelynek berendezéseit 1900-ban a párizsi világkiállítás közönsége is megcsodálhatott, ahol a terem elnyerte a nagydíjat. A terem megtervezésével Hauszmann Alajost, a Budavári Királyi Palota tervezőjét bízta meg Ferenc József. A helyiség méretei miatt Hauszmann egy igazi ékszerdobozt álmodott meg.

„A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet” – indokolta a híres tervező, aki a kor legprímább művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére.

A terem csodás, diófából készült burkolata Thék Endre gyárában készült. Roskovics Ignácz festőművész festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit és ő alkotta meg a Szent István megkoronázása című festményt is.

A nagy majolika lemezek és egyéb majolika részek, valamint a nagy, gyönyörű kandalló Zsolnay Vilmos pécsi gyárából került ki. Szent István mellszobrát Strobl Alajos mintázta, a fali aranybrokát szövet Hass Fülöp és Fia szövőgyárában készült, a kárpitozás és a bútor pedig Gelb és Fia műtermében születtek.

A padlólap parkettje Neuschloss gyártmánya, a bronz csillárok és fali karok Kiessling Rezső bronzműves alkotásai, a kovácsolt bronzdíszeket pedig Jungfer Gyula készítette. Hauszmann Alajos tervei alapján születtek meg a Szent István-terem függönyei, de díszes, faragott székeket is tervezett és ő gondolta ki a terem fenséges csillárját is.

Galéria a rekonstrukciós munkáról:

A Budavári Királyi Palota építkezése miatt Hauszmann Alajos Ybl Lajos várkapitány társaságában 1899-ben európai körútra indult, hogy királyi palotákat, kastélyokat tanulmányozzanak, mellette pedig Londonban és Párizsban a műipar legújabb remekeit is megtekintsék. Végül Berlinben, Münchenben és még Stockholmban is jártak, s értékes műtárgyakat, szobrokat hoztak és nem kevés bútormintát, amely alapján a magyar iparosok elkészítették a Budavári Királyi Palota berendezéseit.

Ide tartozik az is, hogy 1903-ban, az Iparművészeti Társaság karácsonyi vásárán Hauszmann Alajos 20 műtárgyat vett. Többek között Radnai Béla, Éneklő gyermekek című bronzból készült szobrát, de vett ékszertartót, két réz vázát, bőr mappát, két porcelán díszedényt és Vögerl Ágosttól nyolc majolikavázát.

Mivel Ferenc József úgy rendelkezett, hogy a Szent István-termet mutassák meg a párizsi világkiállítás látogatóinak is, mielőtt a berendezéseit a francia fővárosba vitték volna, Thék Endre Üllői úti gyártelepén építették fel a termet.

Ott is nézte meg Ferenc József 1900. február 21-én délután három órakor, amikor is Paar Ede főhadsegéde társaságában megérkezett, de ott volt a Thék-féle gyártelepen Széll Kálmán miniszterelnök és természetesen a Szent István-terem megálmodója, Hauszmann Alajos is.

A bejáratnál a házigazda Thék Endre fogadta a királyt, s elindultak az ideiglenesen itt berendezett Szent István-terembe. Nem értek rögtön oda, ugyanis az egyik szalonban Ferenc József megpillantott egy szépséges, alumínium zongorát.

Megcsodálta, majd Thék Endréhez fordult: zongorákat is gyárt? Igen fenséges uram, válaszolta Thék, aki mindenre gondolt, ugyanis ott állt a zongora mellett Szendy Árpád zongoraművész is, hogy ha a királynak olyan kedve van, meg is hallgathassa a hangszert. Erre nem került sor, mivel Ferenc Józsefnek sietnie kellett.

Aztán a király belépett a telepen felépített Szent István-terembe. Egy ideig csak állt és nézte, majd megszólalt: „Igazán remek! Nagyon szép, igazán meg vagyok elégedve” – mondta Ferenc József, aki mintegy negyed órán át, részletesen megszemlélte a helyiség csodálatos berendezéseit, majd a következőket mondta Thék Endrének: „Köszönöm, csak aggódom, hogy a kiállításra való szállítás alatt valami baj éri ezeket a remek dolgokat.”

Miután megnyugtatták, hogy nagyon óvatosan járnak el a szállításnál, Ferenc József még leült egy asztalhoz, ahol belekanyarította a nevét a vendégkönyvbe. Kifelé menet még megjegyezte, igazán sajnálja, hogy nem hallgatta meg a zongorát, majd a kíséretével együtt elhagyta Thék gyártelepét.

A Pesti Hírlap a látogatás után dicshimnuszt írt a terem berendezéséről. „Fa, majolika és ékköves drága szőnyegek: ebből a három anyagból komponálta Hauszmann Alajos a királyi termet. Minden forma az ősi román stílus nyelvén beszél: ősi egy nyelv, bizonyos tekintetben összeforrt az Árpád-házzal… Körülbelül száz négyszögméter terület, ezt kellett a falhoz simuló fa alakzatokkal úgy beborítani, hogy a négy fal és a mennyezet minden ízében csöndes pompát, fenséges díszt, ősi magyar komolyságot sugározzon.” Thék Endrét is megdicsérte a lap: „Nagy faértő és faérző ember ez az öreg Thék, sőt, faínyenc.

1902 februárjában aztán egy pompás díszvacsora keretén belül, a király részvétele mellett avatták fel a csodálatos Szent István-termet. Az átadó után Hauszmann Alajos a következőket mondta: „A legnagyobb elismeréssel kell adóznom azoknak a kiváló művészeknek és iparosoknak, akik e munka létesítésében közreműködtek és úgy a felhasznált anyag, valamint a foganatosítás minősége tekintetében oly művet létesítettek, amely azt hiszem külföldön is elismerésben részesül.”

A Szent István-terem további története sajnos ismert. A II. világháború alatt a terem teljesen megsemmisült. Évtizedeken át úgy volt, hogy a magyar iparművészet remekét soha nem láthatjuk többé a korábbi pompájában. Azonban a Nemzeti Hauszmann Program keretében már most javában dolgoznak a szakemberek azon, hogy a legapróbb részletekig újra megalkossák a Szent István-termet. Jövő augusztustól minden magyar személyesen is megcsodálhatja majd Hauszmann Alajos, Thék Endre, Zsolnay Vilmos és a többi remek művész által megálmodott reprezentatív helyiséget, amely egykoron még Ferenc Józsefet is lenyűgözte…

A megújuló Szent István-teremben minden pontosan ugyanolyan lesz, mint az eredetiben. Falait Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képek díszítik majd. Az első négy kép elkészült, a többek közt II. Endrét és I. Bélát mintázó alkotásokkal már végeztek a művészek a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában. A központi helyet elfoglaló, több mint két méter széles, négy és fél méter magas kandalló is kész, összesen hatszázharminc darab, százhúszféle méretű kályhaelemből áll össze. A kandalló tetején lévő Szent István-mellszobor is újjászületett. A terem újbóli kialakítása próbaprojekt. Az újjászületés munkálataiból sok fontos tanulságot tudnak majd levonni a szakemberek a Budavári Palota régóta esedékes, teljes felújításával kapcsolatban.

Ajánló