Látványos szakaszához érkezett a Budavári Palotanegyed egyik legjelentősebb műemlékének újjáépítése: a József főhercegi palota főhomlokzata hamarosan ismét eredeti szépségében tárulhat a látogatók elé. Megújul a József-kert az istállóval és a keleties hangulatú lodzsával, valamint a történelmi környezethez illeszkedő formájában állítjuk helyre a Fehérvári kaput a rondellával együtt.
A fejlesztés jelentős állomásához érkezett: befejeztük a tetőfedést és a díszműbádogos munkálatokat. Összesen 3000 négyzetméternyi, 27 különböző síkból álló tető készült el, 40x40 cm-es bádogelemekből álló rombuszfedéssel, kettős állókorcos megoldással. A tetősíkok találkozásánál már elhelyeztük a horganylemezből készült, lángmotívumokkal díszített gerincelemeket és csúcsdíszeket is.
A homlokzat rekonstrukcióját korabeli dokumentumok és archív fényképek alapján végezzük, hogy az eredeti részletek a lehető leghitelesebb módon éledjenek újjá. A lábazatra hagyományos technológiával rögzítettük a faragott mészköveket, a felsőbb szinteken pedig modern, átszellőztetett és könnyített burkolati rendszert alkalmazunk. Már jól láthatók a maszkkal és szalagdísszel ékesített ablakparapetek, valamint a szárnyas oroszlánok, sasok, sarokcsúcsdíszek és ívsoros párkányok.
Végleges helyükre kerültek az osztópillérek, a koronázópárkány, valamint az attikafalak vakíves pártázatai, pajzsos konzoljai és vízköpői. A keleti homlokzat mészkőből faragott íves oromfalára pedig hamarosan felkerül Habsburg–Lotharingiai József Károly főherceg koronás címere is. A Szent György tér felőli oldal készültsége meghaladja a kilencven százalékot, így a falak végső impregnálását követően hamarosan eltávolítjuk az állványzatot, és a főhomlokzat több mint fél évszázad után újra teljes szépségében csodálható meg.
Befejeztük a József-kertet szegélyező lodzsa szerkezeti munkálatait is, a toronysisakok és a hozzájuk tartozó bádogelemek szintén a helyükre kerültek. Hamarosan megkezdjük a homlokzatot díszítő ornamentikák felhelyezését, miközben a kocsibehajtók kovácsoltvas kapui már előrehaladott állapotban várják végső beépítésüket. Újjászületik a József főhercegi palota egykori istállóépülete is, amelyet – bár a második világháborúban csak kisebb károk értek – mégis elbontottak. Az újjáépítés során eredeti funkcióján túl közösségi tereket, rendezvénytermet és kávézót is kialakítunk benne. Az épület látványos tetőterasszal bővül, amely a József-kert felől dupla karos lépcsőn keresztül lesz megközelíthető.
A Fehérvári kaput is méltó módon állítjuk helyre, visszatérve a 19. század végi formavilághoz. A szocialista időszakban épült, mára elavult gyalogos átjárót elbontjuk, helyére háromnyílásos kapuzat kerül: két gyalogos és egy kocsibejáró nyílással rendelkező, valódi várkapu, amely méltó bejáratát képezi majd a budai Várnak. A Fehérvári kapu története egészen a középkorig nyúlik vissza. Kezdetben Zsidó-kapuként említették, majd az oszmán hódoltság idején Ova kapuszinak, azaz Mezei kapunak nevezték. Jelenlegi elnevezését a 17. század végétől használják, mivel innen indult a Székesfehérvárra vezető országút. A kapuval együtt rekonstruáljuk a Fehérvári rondellát is, amelynek tetején ismét helyet kap Görgei Artúr lovasszobra. A bástya tetején húzódó sétányt szintén felújítjuk: zöldfelületeket telepítünk, valamint korhű utcabútorokat helyezünk el, hogy a látogatók méltó környezetben élvezhessék a Budavári Palotanegyed történelmi hangulatát.
József Károly főherceg palotája a korábbi Teleki-palota átépítésével 1906-ra készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján, historizáló stílusban. Az épület Budapest 1944–45-ös ostroma során súlyos, de nem végzetes sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére 1968-ban ideológiai okokból felrobbantották. A palota külső homlokzatát és tetőzetét az eredeti tervek szerint állítjuk helyre. A belső terek közül újjászületik a páratlan szépségű díszlépcsőház és az emelet magasságú bálterem is, amelyeket korhű megjelenéssel, de a 21. század technikai követelményeinek megfelelően építünk újjá. Az épületben lel majd méltó otthonra az Alkotmánybíróság.