Kedves Olvasó!
Tizenkét esztendővel ezelőtt a nemzeti kormány arra vállalkozott, hogy nyolc év rombolás után újjáépíti és felemeli Magyarországot. A mögöttünk hagyott több mint egy évtized alatt olyan eredményeket értünk el, amelyekre méltán lehetünk büszkék, és amelyeket érdemes lesz megvédenünk a jövő nemzedékei számára is.
Mi a Várkapitányságnál büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk az építkezésnek, és a Nemzeti Hauszmann Program keretében egy olyan városrész újjászületésén dolgozhatunk, amely minden magyar számára érték. Aki körbenéz a Budavári Palotanegyedben, az láthatja, hogy jól állunk, a városrész egyre szebb, egyre méltóbb arcát mutatja, de még korántsem végeztünk a munkával.
Amikor 2014-ben az újjáépített Várkert Bazár után megcéloztuk a palotanegyed teljes rehabilitációját, tudtuk, hogy legalább két évtizedben kell gondolkodnunk. Közben nekiláttunk egy újabb megtisztelő feladatnak, a Citadella megújításának is.
A terveink készen állnak, világosak, de a végrehajtásukhoz április első vasárnapján egy fontos közös döntést kell meghoznunk. Mérföldkőhöz érkezünk: arról kell határoznunk, hogy megyünk-e tovább azon az úton, amin eddig jártunk vagy visszafordulunk, és hagyjuk veszni az eddigi eredményeinket.
Az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy mi a békés építkezésben, a városrész fejlesztésében vagyunk érdekeltek. Abban, hogy a Budavári Palotanegyed ismét századfordulós fényében hirdethesse a nemzet nagyságát és a magyar építőmesterek tehetségét. A megújult zöldfelületek, az újjászületett sétányok és szökőkutak, a felújított Karmelita, a semmiből újjáépített Főőrség, a Lovarda, a Csikós udvar, a Hauszmann-féle rámpa, a Budavári Palota déli összekötő szárnya és benne az újjászületett Szent István-terem magukért beszélnek. Azt mondják, hogy mi is képesek vagyunk arra, amire Hauszmann és munkatársai képesek voltak: meg tudjuk ismételni ugyanazt a csodát, amit 120 évvel ezelőtt elődeink létrehoztak.
Az elszántság megvan, a tervek készek, most már csak egy újabb közös nekirugaszkodásra van szükség ahhoz, hogy a még tervezőasztalon létező elképzeléseinkből is valóság legyen. Hogy ismét megépüljön a Vöröskereszt egykori székháza, hogy újra bejárhassuk József főherceg káprázatos palotáját és a Honvéd Főparancsnokság tiszteletet parancsoló épületét. Hogy megint gyönyörködhessünk az újjászületett Budavári Palotában, hogy a megújult Citadelláról ismét megcsodálhassuk a páratlan panorámát.
Erről szól a mi feladatunk. Készen állunk a folytatásra.
