1848-49 és a budai Vár


2021. március

Hagyomány, hogy minden év március 15-én a budai Vár csodálatos helyszíneit az ünneplők veszik birtokba. A járványhelyzet miatt a közös emlékezésre sajnos idén sem lesz alkalmunk. A szabadságharc hősei előtt most ki-ki a maga módján hajt fejet. Mi ezzel a rövid történelmi visszatekintéssel…

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének főként a pesti helyszíneit ismerjük. A Pilvax kávéház, a Landerer nyomda és a Nemzeti Múzeum neve mindannyiunknak ismerős, az itt lezajlott eseményekről évről évre meg is emlékezünk. De mi történt a város másik oldalán, a budai Várban?

Táncsics és börtöne

A Táncsics utca 9. szám alatti sárgára vakolt, kétemeletes József kaszárnya az 1810 utáni években katonai célra épült. 1848. március 15-én a forradalmi tömeg ebből a várbéli épületből szabadította ki Táncsics Mihályt. A börtön a reformkorban és a szabadságharc után a státusfoglyok fogháza volt. A homlokzaton ma is egy-egy domborműves bronz portréval díszített márványtábla emlékezik meg az egykor itt raboskodó Kossuth Lajosról és Táncsics Mihályról.

Az író két alkalommal is - 1847-1848-ban és 1860-1867 között - raboskodott az épület egyik utcára néző szobájában. 1848. március 15-én innen szabadították ki a forradalmárok, akiknek nem volt nehéz dolga: a börtön ablakain csak deszkák voltak, amiket könnyen le tudtak feszíteni. Táncsicsnak az ablakból csak egy ott álló hintóba kellett átlépnie.

Az udvaron a régészeti feltárások és a leletmentés után 2019-ben és 2020-ban nagysikerű szabadtéri régészeti kiállítást alakítottunk ki, ahol a látogatók testközelből szemlélhették meg az Erdélyi bástya maradványait és a középkori várfalakat. Jelenleg az egykori kaszárnyaépület felújításán dolgozunk.

A Honvédemlékmű

Május 21. a Magyar Honvédelem Napja. 1849-ben a Görgei Artúr vezette magyar honvédek majdnem háromheti ostrom után ezen a napon foglalták vissza a Várat a Heinrich Hentzi által vezetett császári erőktől. A Várnegyed déli részén, a Dísz téren csak 1893-ban állítottak emlékművet a budai hősök tiszteletére.

A Honvédemlékmű szoboralakjait Zala György szobrász, a talapzatot Schickedanz Albert építész készítette. Az emlékművön egy ágyúra lépő, harcban sebesült honvéd látható, jobbján kivont kard, baljában magasra tartott lobogó, melynek szalagján „Szabadság vagy halál” felirat olvasható. Feje fölött a Géniusz készül az érdem koszorúját a honvéd homlokára helyezni.

Görgei emléke

Görgei Artúr az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezére volt. Ő vezette a magyar honvédeket többször is győztes csatába a dicsőséges tavaszi hadjárat során, amelynek utolsó és legfényesebb sikere Budavár visszavétele volt 1849. május 21-én.

És ő volt az, aki 1849. augusztus 13-án a sokszorosan túlerőben lévő orosz hadsereg előtt letette a fegyvert, ami a szabadságharc elvesztését jelentette. Cselekedetével magyar katonák ezreinek mentette meg az életét.

Görgei bronz lovas szobra a Fehérvári rondellán áll, ott, ahol 1849-ben a honvéd vitézek először törtek be a Várba. Az eredeti alkotást – ifj. Vastagh György szobrász munkáját – az Esztergomi rondellán állították fel 1935-ben, a második világháborúban bombatalálatot kapott, csak a talapzata maradt meg. A Várban látható bronz alkotást az eredeti másolataként Marton László készítette 1998-ban.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében teljesen megújítjuk a mára már leromlott állapotú Fehérvári rondellát. A bástya újjáépítésével párhuzamosan a honvédtábornok szobráról is gondoskodunk: az alkotást restauráljuk, megtisztítjuk és visszahelyezzük a felújított rondellára.

 

Ajánló