A 175 éve született Hauszmann Alajosra, a Budavári Palota átépítésének, a New York-palota, vagy például a Műegyetem tervezőjére emlékeztünk a Fiumei úti sírkertben.
Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos beszédében kiemelte, hogy Hauszmann Alajos hagyatéka, amely a magyar építészeti kultúra megkerülhetetlen része, kézzelfogható és belakható valóságában ma is itt áll előttünk. „Ha a mester odaföntről figyel minket, talán nincs okunk szégyenkezésre: a munkát a hozzá méltó becsülettel, odaadással és lelkesédessel végezzük a Nemzeti Hauszmann Program keretében. És már az eredmények is láthatók. A hosszú évtizedekig elhanyagolt, szemetes és kietlen kősivatag helyén 70 év után Európa legszebb épületei és közösségi terei emelkednek ki a földből. A kommunisták rombolása után ismét eredeti fényében látható a Szent István-terem, újjáépültek a Lovarda és a Főőrség épületei, valamint a Stöckl lépcső is. Megújult a Csikós udvar, valamint a budai Vár két híres szökőkútja, a Mátyás kútja és a Halászó gyerekek kútja is. Az előttünk álló években a hauszmanni örökség újabb darabjait szolgáltatjuk vissza a nemzetnek, és soha többé nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk. Mi, az építők nemzedéke ezzel tisztelgünk a nagy építész emléke előtt” - tette hozzá a kormánybiztos.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója beszédében emlékeztetett: „Hauszmann Alajos nemcsak építész volt, de a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője is. Műegyetemi tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire. Műtermében több, a kor híressé vált építésze tanult, köztük a szintén nem messze itt nyugvó Alpár Ignác vagy Lajta Béla."
Az építész síremléke előtt Hauszmann Alajos leszármazottjai, a kormánybiztos és a főigazgató mellett fejet hajtott Madaras Bence, a Várkapitányság vezérigazgatója és a Hauszmann Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója is.
Hauszmann Alajos életművének csúcsa a Budavári Királyi Palota tervezése és kivitelezésének irányítása volt, amelyre Ybl Miklós halálát követően, 1891-ben – Ybl akaratának megfelelően és Ferenc József döntésének köszönhetően – kapott megbízást. Munkája során létrehozta Európa egyik legelőkelőbb palotaudvarát, a palota Szent György térig történő meghosszabbításával pedig kialakult annak jelenlegi formája.
A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy Hauszmann Alajos örökségét ápoljuk és szellemiségének megfelelően úgy újítsuk meg a Budavári Palotanegyedet, hogy a végeredmény hűen tükrözze az ő elképzeléseit, amelyek a századfordulón Budapestet európai hírű várossá emelték.
